Tragikus légi baleset rázta meg Indiát múlt csütörtökön, amikor az Air India AI 171-es járata néhány perccel a felszállás után lezuhant Ahmadábád város egyik sűrűn lakott negyedében. A 242 emberrel – 230 utassal és 12 fős személyzettel – fedélzetén közlekedő Boeing 787 Dreamliner mindössze egyetlen túlélőt hagyott maga után a fedélzeten lévők közül. A katasztrófa azonban további mintegy 30 földi áldozatot is követelt, amikor a gép a közeli épületekbe csapódott. Egy szimuláció most percről percre mutatja be, mi történhetett a repülőgép felszállását követően.
A délután 1 óra 39 perckor a 23-as kifutópályáról felszálló Londonba tartó gép stabil időjárási körülmények között, tiszta égbolt és jó látási viszonyok mellett hagyta el Ahmadábád Sardar Vallabhbhai Patel nemzetközi repülőterét. A repülőgép mindössze 625 láb, azaz körülbelül 191 méter magasságot ért el, amikor váratlanul gyors magasságvesztésbe kezdett.
Délután 1 óra 42 perckor a pilóták vészhelyzeti hívást indítottak, „Mayday” jelzést küldve a légi forgalmi irányításnak. Ez volt az utolsó kommunikáció a géppel. Két perccel később, 1 óra 44 perckor a radar már nem mutatta a repülőgépet, amely Mean Nagar lakónegyedben, közvetlenül a repülőtér kerületén kívül zuhant le.
A gép a BJ Orvostudományi Főiskola egyik épületébe csapódott, ahol diákok tartózkodtak. A becsapódás hatalmas robbanást okozott, majd fekete füstfelhő emelkedett fel a katasztrófa helyszínéről.
A baleset egyetlen túlélője Vishwash Kumar Ramesh volt, aki a 11A ülésben, az első osztályú gazdasági kabin első sorában foglalt helyet, közvetlenül egy vészkijárat mellett. A férfi beszámolója szerint a felszállás után körülbelül 30 másodperccel hangos zajt hallott, majd a gép gyors magasságvesztésbe kezdett – idézi föl az Index.
A tragédia lehetséges okai
A vizsgálat még folyamatban van, de a szakértők több lehetséges forgatókönyvet is felvázoltak. A túlélő által hallott hangos zaj hajtómű-meghibásodásra utalhat. Különös, hogy a felvételeken nem látható füst, ami arra enged következtetni, hogy mindkét hajtómű egyidejűleg veszíthette el a tolóerejét.
Egy másik lehetséges ok a repülőgép vezérlőfelületeinek, különösen a szárnyak féklapjainak meghibásodása lehet. A Boeing 787 Dreamliner normál felszállási eljárása szerint a féklapokat meghatározott állásba kell állítani – jellemzően „flaps 5” vagy magasabb beállításra. Az ahmadábádi esetben úgy tűnik, a féklapok vagy teljesen be voltak húzva, vagy egyáltalán nem voltak kinyitva a felszálláskor.
A behúzott féklapokkal történő felszállás drasztikusan csökkenti a felhajtóerőt alacsony sebességen és magasságon, veszélyeztetve a gép emelkedési képességét és jelentősen növelve az átesés vagy a teljes irányítás elvesztésének kockázatát.
A vizsgálat legújabb eredményei szerint a repülőgép vészhelyzeti áramfejlesztőt használhatott, ami kérdéseket vet fel a hajtóművek működésével kapcsolatban a felszállás pillanatában – idézi a Daily Mailt a magyar hírportál.
Ez a felfedezés megerősíteni látszik a szakértők által korábban felvetett kettős hajtómű-meghibásodás elméletét. A repülőgépekben használt vészhelyzeti rendszerek, az úgynevezett „ram air turbine” kis propellerek, amelyek a gép törzsének alján helyezkednek el, és tartalék áramfejlesztőként működnek. Ezek a vészhelyzeti rendszerek automatikusan aktiválódnak repülés közben, ha mindkét hajtómű meghibásodik, vagy ha a hidraulikus rendszer nyomása lecsökken.
A vizsgálat eredményeit az indiai hatóságok a közeljövőben hozzák nyilvánosságra. A feketedoboz elemzése már megkezdődött, amely remélhetőleg teljes képet ad a tragédia pontos okáról.
India légügyi biztonsági felügyelete napokkal a tragédia után, kedden közölte, hogy az Air India Boeing 787-es flottáján végzett felügyeleti ellenőrzések nem tártak fel jelentős biztonsági problémákat – írja a Reuters. A Polgári Repülési Főigazgatóság (DGCA) nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy „a repülőgép és a kapcsolódó karbantartási rendszerek megfeleltek a jelenlegi biztonsági szabványoknak”.
A hatóság azt is közölte, hogy az Air India 33 darab Boeing 787-es repülőgépéből 24-en már elvégezte a „fokozott biztonsági ellenőrzést”, amelyet a tragédia után rendelt el a légitársaság számára. A DGCA az Air India vezető tisztségviselőivel tartott megbeszélésen aggodalmát fejezte ki a légitársaság által nemrégiben jelentett karbantartással kapcsolatos problémák miatt.