eur:
402.88
usd:
349.66
bux:
98560.68
2025. június 21. szombat Alajos, Leila
Migránsokat vesz fedélzetére gumicsónakból a brit parti őrség BF Hurricane hajója a La Manche-csatornán 2023. augusztus 24-én. A brit belügyminisztérium jelentése szerint húszéves csúcsot ért el a benyújtott menedékkérelmek száma Nagy-Britanniában, a 2022. május és 2023. május közötti 12 hónapban 19 százalékkal nőtt a menedékkérők aránya. A közlemény szerint ezen időszakban 78 768 menedékkérelmet nyújtottak be a szigetországba illegálisan érkezők.
Nyitókép: MTI/EPA/Tolga Akmen

Migránsstop Nagy-Britanniában - Szakértő: az új szabályozás szinte minden területet lefedne

Új intézkedéseket jelentett be a brit miniszterelnök a migránsok beáramlásának csökkentése érdekében. Keir Starmer a jelentősebb szigorításokat a vízumkiadásokkal és a brit állampolgárság megszerzésének feltételeivel kapcsolatban ígérte. A részletekről az InfoRádió Gönczi Róbertet, a Migrációkutató Intézet elemzőjét kérdezte.

Új intézkedéseket jelentett be a brit miniszterelnök a migránsok beáramlásának csökkentése érdekében. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban elmondta, Keir Starmer és a munkáspárti kormány egy nagyon ambiciózus célt tűzött ki, 2029-ig százezer fővel szeretnék csökkenteni a bevándorlók számát az Egyesült Királyság területén.

Az új szabályozás szinte minden területet lefedne a munkavállalástól a családegyesítésen át a tanulmányokig, azonban talán a legnagyobb újdonság vízumkiadásra koncentrál; a jelenleg futó programot azonnali hatállyal megszüntették, mivel nagyon sok volt a visszaélés az egészségügyi és szociális gondozók bevándorlását segítő vízumokkal, jellemzően nem megfelelő képesítéssel rendelkező emberek érkeztek ezzel a vízummal, elöntve ezzel a szigetországot. A jövőben alapvetően brit állampolgárokat lehetne alkalmazni ezen a területen, ami persze az ellátás drágulásával jár, legalább 1 millió forintot kell majd fizetni egy-egy gondozónak havonta.

Emellett 180 munkakörben szigorították a végzettségi elvárást, amelyben mostantól felsőfokú végzettség kötelező. Ez nem fogja érinteni azokat a munkaköröket, amelyekben továbbra is krónikus munkaerőhiány van, és a magasan képzett munkavállalók továbbra is gyorsított eljárásban juthatnak majd öt év alatt brit állampolgársághoz, mindenki másnak 10 évig kell majd tartózkodnia a szigetországban, hogy igénnyel léphessen fel - részletezte a szakértő.

Gondozók - mint folytatta - legfőképp Közép- és Kelet-Európából jöttek, és a brit lakosság elégedetlen is volt ezzel a fajta migrációval; e kapcsán megjegyezte, a Munkáspárt próbál egy kritikus problémát megoldani, de "nem a megfelelő kihívásra koncentrál".

"A valódi kihívás a harmadik országbeli érkezők körében tapasztalható. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által menekülteknek titulált személyek továbbra is korlátozások nélkül kérhetnek majd menedékkérelmi eljárást az Egyesült Királyság területén, azonban szigorúan szeretnének lecsapni azokra, akik úgy érkeznek illegálisan Nagy-Britannia területére, hogy nem indíthatnak valójában menekültügyi eljárást. 2024-ben 44 ezer illeguláris migráns érkezett a szigetországba a La Manche-csatornán keresztül, tehát jellemzően Belgiumból és Franciaországból, ez 13 százalékos növekedés, és jól igazolja ezt az elméletet, hogy 84 százaléka az elcsípett irreguláris migránsoknak hajón érkezett, tehát a La Manche csatornán keresztül a biztonságos Európai Unió területéről."

A "nagy totál képre" mutatva elmondta még, hogy a bevándorlás még brutálisabb számokat ad ki az Egyesült Királyság területén.

"2024-ben 1,2 millió bevándorló érkezett az Egyesült Királyság területére, amiből ugyan 479 ezer vissza is tért azóta származási országába, de a nettó szám így is 748 ezer főt tesz ki,

hatalmas szám" - nyomatékosította.

Hogy az egykori gyarmatokról érkezőket milyen érvekkel utasítják vissza, arról azt mondta, a kormány arra szeretne fókuszálni, hogy azoknak jusson segítség, akik tényleg konfliktus elől menekülnek, ez már egy nagyon szűkös szám, mivel nagyon sokan már eleve a menekültügyi eljárásra sem jogosultak az Egyesült Királyság területén.

Amire szerinte igazán fókuszálni kéne, az az, hogy hogyan lehet általánosságban csökkenteni a rendkívül nyomós számot, ami ránehezedik a szigetország területére.

Érdekességként megemlítette, hogy a munkáspárti kezdeményezést megszavazták az ellenzéki pártok, tehát a Konzervatív Párt és a jobboldali ReformUK is, azonban a konzervatívok jelezték, hogy szerintük szigorúbban kéne fellép; ők olyan kezdeményezést javasoltak, ami megszabta volna az összes bevándorló számát az Egyesült Királyságba egy konkrét számként. A ReformUK viszont azt mondta, hogy a Munkáspárt "pánikol".

"Május elsején helyhatósági választások voltak az Egyesült Királyság területén, ahol jobban szerepelt a Nigel Farage-féle ReformUK, mint a kormánypárti Munkáspárt. Jelen pillanatban a népszerűség úgy néz ki, hogy 30 százalékos támogatottsága van a ReformUK-nek, 22 százaléka a Keir Starmer-féle Munkáspártnak, és mindössze 16 százaléka a korábban kormányzó Konzervatív Pártnak" - sorolta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Génjeink határozhatják meg a zenei ízlésünket

Génjeink határozhatják meg a zenei ízlésünket

Kutatók szerint nemcsak a környezet és – kortól függően – szüleink lemez- és CD-gyűjteménye vagy playlistje befolyásolhatja a zenei ízlésünket, hanem a génjeink is. Egy új tanulmány szerint ez a magyarázata annak, hogy van, akinél ugyanaz a dal mély érzelmeket vált ki, míg mások számára puszta zaj marad.

Donald Trump megmondta, mennyit tehet Európa az iráni bombázás ügyében

Tárgyalóasztalhoz ültek Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, valamint Irán vezető diplomatái pénteken Genfben. Ezt kommentálta az amerikai elnök. Izraelt pedig egyelőre nem kéri, hogy "álljon le", hiszen "nyerésben van". Azt pedig "majd meglátjuk", Irán hogyan reagál minderre, de az bizonyos, hogy közel volt az idő, hogy képes legyen atomfegyvert gyártani, tovább várni nem lehetett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.23. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
Irán és Izrael újra csapásokat mért egymásra - Híreink az Irán-Izrael háborúról szombaton

Irán és Izrael újra csapásokat mért egymásra - Híreink az Irán-Izrael háborúról szombaton

Tovább támadja egymás Irán és Izrael, robbanások rázták meg az iráni Iszfahánt, a Tel-Aviv közelében fekvő épületben Holon városában pedig egy rakétacsapást követően tűz ütött ki. Közben Izrael ENSZ-nagykövete leszögezte, hogy hazája nem áll le a támadásokkal, amíg Teherán nukleáris fenyegetését teljesen meg nem szüntetik. A feszültség tovább nőtt az ENSZ Biztonsági Tanácsában is, ahol a két ország élesen vádolta egymást, a főtitkár pedig az eszkaláció veszélyeire figyelmeztetett. Háborús híreink szombaton.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×